Milyen tejet igyunk tehéntej helyett?

Magyarországon minden harmadik ember szenved laktózérzéknységben, sokan azonban nem tudnak róla. Lássuk mik a tünetek és hogyan lehet helyettesíteni a tehéntejet rizs-, kókusz-, mandula-, szója-, dió-, vagy akár kendertejjel.

A laktóz érzékenységet tejcukor érzékenységnek is nevezik, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem képes lebontani a tejtermékek által tartalmazott tejcukrot (laktóz). Általában nem veszélyes, de a tünetek kellemetlenek lehetnek.

A laktóz érzékenység problematikája mögött a tejcukrot bontó enzim, a laktáz hiánya vagy elégtelen működése áll. Ez sokaknál jelen van, de a legtöbben nem tudnak róla, mivel gyakran nincs tünete. A laktózérzékenység tünetei tipikusan harminc perc és két óra között jelentkezik egy olyan étel vagy ital elfogyasztását követően, ami tartalmaz tejcukrot. Ezek a tünetek lehetnek pl. hányinger, hasmenés, szélgörcs, puffadás vagy hasi görcs. A legtöbb embernél ezek a jelek enyhén jelentkeznek, sokaknál azonban súlyos is lehet.

Mindeddig nincs gyógymód vagy kezelés, ami elősegítené a szervezet tejcukor termelésének növekedését. Akik laktózérzékenységben szenvednek általában kerülik vagy csökkentik az étrendjükben a tejtermékeket vagy helyettesítik olyan élelmiszerekkel, amiket direkt az érzékenyek számára készítenek, pl. a csökkentett laktóz tartalmú vagy laktózmentes tej és tejtermékek.

Mandulatej: az íze krémes és enyhén diós ízű. Ebben található a legkevesebb kalória és tele van A, E, D vitaminnal és kálciummal is. Az E-vitamin tartalmának köszönhetően erős antioxidáns, ami véd az UV-sugárzás károsító hatásaival szemben.

Kendertej: diós ízű, nélkülözhetetlen tápanyagokat és vitaminokat tartalmaz, illetve gazdag omega-3 és omega-6 zsírsavakban, amik pozitív hatást gyakorolnak az immunrendszerre, az agy-, és szívműködésre. Kendermagból készül, de ettől természetesen nem lehet bódult állapotba kerülni.

Kókusztej: sűrűn krémes. A kókusztejnek meglehetősen alacsony a kalóriatartalma, de a benne lévő vitaminoknak, ásványi anyagoknak és nyomelemeknek köszönhetően erősíti az immunrendszert és az emésztési folyamatokra is kedvező hatást gyakorol.

Rizstej: mivel nem tartalmaz tejcukrot és koleszterint, így teljesen biztonságos azok számára, akik szívproblémákkal küzdenek, vagy laktóz intoleranciában szenvednek.

Szójatej: nem tartalmaz koleszterint és állati eredetű összetevőket, így szintén alternatív megoldást jelenthet a tejcukorérzékenyek. E-vitamin és folsav tartalma magasabb, mint a tehéntejnek, többszörösen telítetlen zsírsavai pedig védik a keringési rendszert és a szívet.

5 perc Angol Magazin, 2011 szeptemberi szám

Méz – a nélkülözhetetlen érték

interjú Roland Berger osztrák mesterméhésszel


A méhek az őskor óta az emberiség kísérői. A szorgalmuk közmondásba illő, a biológiai teljesítőképességük lélegzetállító, ezen kívül a kommunikációs és szociális képességük ma is csodálkozás tárgya.

 „A méz az első jótett, amit Isten az embereknek adott” - idézte a Koránt Roland Berger mesterméhész, az Apiz-Z méhészet alapítója, aki biológusként doktorált és az Osztrák Tudományos Akadémián végzett kutatásokat évekig.

Honnan jött az ötlet, hogy a tudományos kutatásoknak hátat fordítva méhésznek álljon?

A biológiát kezdetektől fogva elragadtatásból tanultam. Teljesen belelkesültem az ötlettől, hogy megértsem az élet titkát. Aztán jöttek a kutatásokban a monoton mindennapok és hirtelen eltűnt a lelkesedésem. Egész nap a számítógép előtt ülni és vegyszerekkel foglalatoskodni nem az volt, amit eredetileg elképzeltem. Néhány évvel ezelőtt egy balesetet követően jött a fordulat: a klasszikus tudománynak hátat fordítottam, méhész lettem és megalapítottam a vállalkozásomat. A méhek családja egy rendkívül elbűvölő világ, minél inkább megértem titkaikat, annál jobban rabul ejtenek.

Ma már meggyőződésem, hogy a méhek világa csak arra vár, hogy felfedezzük. A természetesen tiszta, kiváló minőségű méznek, mint élelmiszerként, mint gyógyszerként is nagy jövője van. Ma már minden erőmet és energiámat erre a tevékenységre fordítom. Számomra különösen fontos, hogy együtt az orvosokkal, a méz gyógyító hatását támogassuk és mindenkivel megismertessük. (Terápiaként pl. nagyon fontos méregtelenítő hatása van a mézmasszásnak.)

Az utóbbi időben egyre nagyobb a figyelmeztetés, hogy a méhrajok rövid időn belül kihalnak. Valójában mennyire drámai a helyzet?

A helyzet komoly, de legalább nem reménytelen. Méhhalálozásokkal minden országban lehet találkozni ahol a méhtartás „ipari formája” került túlsúlyba, tehát amikor pl. egyetlen üzem gondoz több ezer méhrajt. A méhek antibiotikumoknak, mérgező anyagok használatának és az egyre vegyszeresített mezőgazdaságnak vannak kitéve és az ellenállóképességük nem olyan erős, hogy ezeket a veszélyeket leküzdjék. Kétségtelen, hogy egyre nehezebb a méheket egészséges körülmények között tartani és gondozni, különösen akkor, ha az üzem vezetése nem méhbarát.

Egyre több méhész ismeri fel, hogy az ember a méhekkel nem dolgozhat büntetlenül a természet ellen. A vállalkozásomnál a méhekkel való munka előterében nem az optimális nyereség áll, hanem a fáradozás, a szükséglet és hogy a méhek állapota megfelelő legyen. Ez teszi számomra a munkát örömmé.

Thibaut Lastel, Bio Magazin 34. szám

és most jöjjön egy recept - Vegetáriánus cannelloni

Vegetáriánus cannelloni

 

Hozzávalók:

1 doboz cannelloni (durumtésztából)

Töltelék:

1 db közepes padlizsán

40 dkg erdei csiperke gomba

2 közepes fej vöröshagyma

1/2 doboz paradicsompüré

só

feketebors

extra szűz olívaolaj

Szósz:

4 gerezd fokhagyma

1 doboz paradicsompüré (tartósítószer nélküli)

só

bazsalikomlevél

cayenne-i bors (esetleg chili)

extra szűz olívaolaj

Tetejére:

mozzarella/parmezán

Először is elkészítjük a tölteléket. A hagymát, padlizsánt, gombát megtisztítjuk, igen apróra vágjuk (fontos, hogy a padlizsán és gomba darabok kellően kicsik legyenek, hogy bele tudjuk tölteni a kis csövecskékbe). A hagymát serpenyőben megdinszteljük, majd hozzáadjuk a feldarabolt zöldségeket, sót borsot, és  addig kevergetjük, sütögetjük, míg össze nem esnek és enyhén megpirulnak (és isteni illatok terjengenek). Ezután hozzáadjuk a fél doboz paradicsompürét, és lassú tűzön 20-25 percig rotyogtatjuk.

Közben színre lép a szósz, amivel majd leöntjük a cannellonikat. Ehhez a megtisztított fokhagyma gerezdeket az olívaolajban megpirítjuk, majd kivesszük, és hozzáöntjük a paradicsompürét. Sóval, cayenne-i borssal megszórjuk, bazsalikomleveleket rádobjuk, 20-25 percig főzzük kis lángon, hogy a paradicsom agresszív ízétől búcsút mondjunk.

Ha készen van a töltelék (kellően sűrű), lezárjuk és kissé lehűtjük, majd kávéskanál segítségével beletöltjük a cannellonikba. A kis töltött hengereket egymás mellé helyezzük egy kisebb tepsiben, leöntjük az időközben elkészült paradicsomszósszal, megszórjuk a sajttal és közepes lángon addig sütjük, míg arany barnára nem pirul.

Amíg pedig sül a cannellonink, elkészíthetjük az alábbi előételt:

Hozzávalók:

2 csomag mozzarella

3 db paradicsom

10 dkg sonka

extra szűz olívaolaj

szárított oregánó

rukkola

A kép szerintem magáért beszél, mindent felvágunk (kivéve a rukkolát), meglocsoljuk olívaolajjal, oregánóval. Teljes kiőrlésű pirított kifli darabokkal tálaljuk.

Őstermelők versus Monsanto avagy „Monsanto szerint a világ”*

Több mint 270.000 őstermelő, organikus gazdálkodó áll szemben a hírhedt mezőgazdasági gigavállalattal Monsantoval, a családi gazdálkodók azért harcolnak, hogy megtarthassák részüket a világ élelmezéséből, egyben megóvják magukat   a genetikailag módosított magok ellopásának vádjától.

Monsanto…kinek mond ez a név valamit, első pillantásra talán csak dereng valami információ foszlány, aztán némi kutakodás és rábukkanok a múlt héten olvasott könyvajánlóra …-http://tudatosvasarlo.hu/konyv/monsanto-szerint-vilag

Ebből kiderül, hogy Monsanto "A világ legnagyobb vegyipari vállalatainak egyike, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által előállított - totális gyomirtószerrel szemben."

De vissza az őstermelők harcához, melyben mi fogyasztók is érintettek vagyunk. Nem is kicsit. A fogyasztónak ugyanis hatalma van, hiszen több mint egy évtizede lezajlott változásunk eredményeként a vásárlók váltottak a gyorsabb-nagyobb-olcsóbb típusú nézetről, egy jóval tudatosabb a lassú, fenntarthatóbb fejlődés jegyében helyben készült ételeket előnyben részesítő felfogásra. Ez utóbbi jóval egészségesebb mind a földünk és annak lakói – köztük a saját szervezetünk – számára is.

Igen ám, de helyzet nem ilyen egyszerű, a szabadalmaztatott génmódosított termékek beszivárgása (akár szél útján történő beporzás) veszélyezteti a hagyományos termelést.  A Monsanto széles körben alkalmazott „Genuity”,” Roundup Ready” repce mag a régi hagyomány repce olajat kihalt fajtává változtatta. A pereskedő gazdálkodók arra keresik a megoldást, hogy megóvják a hasonló szennyeződésektől az organikus kukoricát, szójababot és egy sereg más terményt. Mi több még a magok szabálytalan használatának vádjától is meg kell védeniük magukat.

Hogy miben áll a szabálytalan használat? Monsanto szigorú üzletpolitikát dolgozott ki, arra kötelezve a gazdákat, hogy minden évben génmódosított vetőmagot +gyomirtót csomagot vásároljanak (igen, így együtt lehet csak megvásárolni), nem vethetik el újra és nem adhatnak belőle a szomszédnak. Aki ezt megszegi, örökre feketelistára kerül, illetve könnyen perben találhatja magát a mamutcéggel szemben, a hatalmas kártérítések miatt többen földjük eladására kényszerülnek, ami a birtokkoncentráció irányába mutat.

Hogyan jövünk a képbe ismét mi, egyszerű fogyasztók? Úgy, hogy Monsanto és a hozzá hasonló nagyvállalatok egyre inkább monopol helyzetbe kerülnek az élelmiszer termelő piacon, háttérbe szorítva ezzel  a hagyományos, nem génmódosított organikus termelőket, gyakorlatilag a választási lehetőség szűnik meg a hagyományos és a génmódosított élelmiszerek között.  Rajtam kívül más is megborzongott arra a gondolatra, hogy a fenti cég határozza meg mi kerül a jövőben az asztalra? 

A cikk forrása: http://www.growswitch.com/blog/2011/07/270000-organic-farmers-sue-monsanto/#

*/Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ, Pallas Kiadó 2009/

Csomagolópapírok káros anyagjai az emberi vérben

Az emberi vérbe vándorolnak a gyorsétteremek által használt csomagolóanyagok mérgező vegyi anyagai – állítja egy tanulmány szerint  University of Toronto kutatói, amit meg is jelentettek a Environmental Health Perspectives című folyóiratban.

A tanulmány szerint az olajos élemiszerek – mint pl. a gyorséttermi ételek vagy a mikrózható popcorn csomagolásához használt zsírpapírból PFCA (perfluor-karbonsav) oldódik ki. Egy korábbi tanulmány szerint, amit ugyanez a kutatócsoport végzett a csomagolóanyagok mérgező anyagai az ételekbe jutnak, amit az emberek elfogyasztanak. Ez elég aggasztó kérdés, mivel a szervezet le tudja bontani a PAPS nevű erősen mérgező vegyi anyagok osztályba sorolt perfluor-karbonsavat.

A perfluor-karbonsavval találkozhatunk textilekben (ruha, ágynemű, törölköző, szőnyeg) és egyéb csomagolóanyagokban is. A főzéshez szükséges kellékek - serpenyők és fazekak - tartalmazzák emellett a 

perfluor-karbonsav egyik típusát, a PFOA-t, vagyis perfluorooktanátot  is, amit számos egészségügyi problémával hoznak összefüggésbe: felelős a magas koleszterinszint kialakulásáért valamint hormonális  problémákhoz és legrosszabb esetben rákos megbetegedéshez vezethet.

Scott Mabury kutató szerint ez a felfedezés azért fontos, mert csak akkor tudjuk figyelemmel kísérni az emberi szervezet érzékenységét a különböző vegyi anyagok  hatása szempontjából, ha feltérképezzük ezen érzékenység eredetét.

 írta: David Gutierrez, staff writer (NaturalNews)

 a forrás és a teljes cikk itt olvasható: http://www.growswitch.com/blog/2012/01/chemicals-in-fast-food-wrappers-show-up-in-human-blood/#.Tw7vPZfchtk

:

Így is lehet! - Agrárforradalom egy debreceni hátsó kertben!

A minap barangolva az interneten egy barátom jóvoltából egy nagyon ötletes módszerre lettem figyelmes. Debrecenben egy hazánkfia meglehetősen kreatív módon oldotta meg az egészséges, házi zöldségek termesztését. Egy olyan módszert keresett, amely hatékony, házilag is kivitelezhető, és hosszú távon is működik.

 Talált  egy videót is, amit nem igazán értett: „halak úszkáltak egy tartályban, mellettük meg kavicsban nőtt a saláta…” 

 A kérdőjelek hamar felkiáltójelekké változtak a 34 éves, kétgyermekes családapában, amikor rájött, hogy mire bukkant rá. A videón ugyanis a világon még alig elterjedt akvapóniát mutatták be, ami az intenzív tartályos haltenyésztés (akvakultúra) és a föld nélküli növénytermesztés (hidropónia) egyesítéséből jött létre. Nagyszerűségét és egyszerűségét az adja, hogy a két rendszer hátrányait előnnyé kovácsolja, ezáltal egy természetes és meghökkentően olcsó működést biztosít.

  Mindkét folyamat önmagában is hatékony és ennek megfelelően elterjedt, ám mindkettő hatalmas költségekkel jár. „A hidropóniában a növények föld nélkül vízben nevelik, az összes szükséges tápanyagot műtrágyával viszik be a vízbe. A nagyáruházak zöldségei a sár nélküli gyökerekkel mind innen származnak, tehát működőképes a dolog. Viszont a több száz köbméter vizet időnként cserélni kell, a leengedett vizet külön kezelni is kell, mielőtt a környezetbe visszaengedhető. Az akvakultúra is egyre terjed a tengeri halászat visszaszorulásával. Az intenzív halászatok is rendszeres vízcserével működnek a megfelelő vízminőség megőrzése érdekében, sőt a tartályok vizét gyakran fűteni is kell.”

Az akvapóniában a fent felsorolt összes költségtényező megszűnik egy természetes körfolyamat által. „A halak ürülékét tartalmazó víz az ammóniát nitráttá alakító baktériumoknak köszönhetően a növények számára fontos tápanyaggal telítődik. A haltartály tehát odakerül a kavicságy mellé, és a belőle érkező víz öntözi a növények kavicságyát. Utóbbiak szépen növekednek tőle, ráadásul megtisztítják a vizet. A növényektől visszaforgatott víz így a halak számára kiváló minőségű és oxigéndús lesz.”

  A rendszer garantáltan vegyszermentes, kiváló minőségű paradicsommal, paprikával, hagymával, retekkel, salátával, káposztával fedezi a család zöldségszükségletét télen-nyáron. Emellett fűszer- és gyógynövényeket ad, és heti egy halétkezést is biztosít.

A témáról bővebben:

http://civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/agrarforradalom-egy-debreceni-hatso-kertben/1231121853

-szerk-